Mediáció

Az emberi kapcsolataink során nemegyszer keletkezik konfliktus. A probléma abból adódik, hogy a konfliktusban részt vevő személyek érintettségük miatt nem tudnak megfelelően szót érteni egymással, szakkifejezéssel élve: a résztvevők nem tudják kezelni interperszonális kapcsolatukból adódó, keletkező konfliktusaikat.

Ez a konfliktus kialakulhat abból, hogy van az adott helyzetben

- valós érdekkülönbség,

- rossz helyzetértelmezés,

- téves információ.

A szó − mediare − eredeti jelentése: középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni.

A konfliktusok kezelésének két egymástól eltérő stratégiája, megoldási lehetősége van. Az egyiket pozicionálás, a másikat problémamegoldás jellemzi. A pozicionálásban a részt vevő felek egymás legyőzésével akarják a konfliktusukat megoldani. A problémamegoldás során a résztvevők nem egymással szemben, hanem egymás mellett állnak, s azon igyekeznek, hogy megoldják a konfliktust okozó problémát. Ez a problémamegoldó stratégia a mediáció.

Mediációról akkor beszélhetünk, amikor a vitában álló felek egy értéksemleges, külső szakember segítségével kívánják megtalálni a nehézségükre a megoldást, és beindítani közöttük a párbeszédet. A mediátor tartja kézben ezután a folyamat egészét, miközben a felek elsősorban a kérdéskör és a tartalmi mondanivaló szolgáltatásával veszik ki részüket a közvetítésből. A közvetítői eljárást arra tervezték, hogy egy vitából lehetőleg annak építő és előremutató oldalát ragadja meg és nagyítsa fel, a romboló hatásokat pedig kezelje, azáltal, hogy halványítja, feloldja, vagy meghaladja őket. A párbeszéd hidat épít az emberek között, a közvetítés pedig megteremti a hídépítés feltételeit és környezetét.

Az emberi személyiség alapvető mozgatóereje az ellentétek egysége és küzdelme. Madách Imre Ádámja vívódik magával és a világgal, benne élő embertársaival. Akár az emberi személyiségjegyekből, akár más tényezőkből eredő konfliktusainkat nem célszerű elkerülni, inkább jó megoldást kell találni rájuk. Erre az egyik legalkalmasabb segítő módszer a mediáció. A mediáció egy konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy két fél vitájában, mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (a mediátor) is bekapcsolódik segítő szándékkal.

A mediáció olyan strukturált problémamegoldó eszköz, amely a vitázó feleket együttműködésre készteti, arra, hogy a közöttük támadt konfliktust annak megoldására való koncentrálással, fókuszálással oldják fel. Ott hatékony a mediáció, ahol a vitázó felek olyan nehézséggel találják szemben magukat, amelynek jogi megoldása nem adekvát, illetve elhúzódó, költséges és nem feltétlenül kecsegtet gyakorlati eredménnyel. De hatékony lehet azokban az esetekben is, ahol a vitázó felek egymással békésen szeretnének megegyezni.

Szükséges, hogy a konfliktusban, vitában részt vevők beleegyezzenek a mediációba, s közöttük a kommunikáció minimális szintje meglegyen. Ezzel egyben a vitázó felek képviselik önálló döntéshozói képességüket és hajlandóságukat is. A konfliktus feloldása akkor várható a mediációs eljárástól, ha a vita, konfliktus alapját érdekek képezik. Ha érzelmek állnak a középpontban, akkor eredményesebb módszernek bizonyulhat a békéltetés vagy más pszichoterápiás eljárások alkalmazása. A mediátor feladata egy olyan speciális kommunikációs szituáció megteremtése, koordinálása, amelyben a vitázó résztvevők számára segíti a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálását, illetve kidolgozását.

A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő. Az informális, pártatlan, teljes diszkréciót nyújtó eljárásban kulcsszerepet betöltő közvetítő (mediátor) hozzásegíti a résztvevőket ahhoz, hogy vitás helyzetüket elfogulatlanul ítéljék meg. A mediátor egyik félnek sem képviselője. A mediálás során a mindkét félnek előnyös egyezség elérése a cél, e cél elérését segíti elő a mediátor. A közvetítő a vita tárgyának és körülményeinek megismerése, valamint a szemben álló felek meghallgatása után szakszerű, korrekt megoldásokat javasol, olyan megállapodásokhoz segíti a feleket, amellyel azok kölcsönösen megelégednek. A mediálás természetéből adódóan a közvetítő nem dönt, nem határoz, nem erőlteti az általa javasolt megoldás elfogadását. A vitában álló felek a mediálás teljes folyamatát kontrollálják, kizárólag ők azok, akik a közvetítő által előterjesztett javaslatról végül döntenek. 

Mediáció folyamata

A mediációs ülés, folyamat menete

1. szakasz: Kapcsolatfelvétel és bevezetés

Az esete az ha az egyik fél felkéri a mediátort a mediációs eljárás lefolytatására. A mediátor kapcsolatba lép a másik féllel és igyekszik rábírni őt a mediációs eljárásban való részvételre. Más esetben mindkét fél együttesen keresi meg a mediátort, s közösen kérik fel a közvetítői eljárás lefolytatására. Ezt követően a mediátor meghívja a feleket az első mediációs tárgyalásra, az időpontot és az alapproblémát írásban, szerződésben rögzítik.

Az első tárgyalás

A mediátor és a felek vesznek részt az ülésen, ám a felek által meghatározott személyek, mint érintettek is beülhetnek az ülésre, de az ülés menetébe nem szólhatnak bele. A felek a szünetben konzultálhatnak ügyvédeikkel és a többi személlyel.

a) A mediátor az üdvözlést követően kifejezi elismerését, hogy - a felek eljöttek és részt vesznek az ülésen, - a felek kinyilvánították és most is kinyilvánítják egyezségre való törekvésüket.

b) A mediátor tájékoztatja a résztvevőket az eljárást érintő legfontosabb kérdésekről és az eljárás várható költségeiről (szociális szakmákban a mediációs eljárásnak nincs a felekre háruló költsége).

A mediátor

- meghatározza az ülés időtartamát,

- meghatározza, hogy a folyamatot ő tartja kézben, tehát ő vezeti az ülést,

- elmondja, hogy az ülés tartalmáért a résztvevők a felelősek,

- elmondja, hogy lehetősége lesz a résztvevőknek saját álláspontjaik kifejtésére,

- kéri, hogy a résztvevők saját érdekeiket határozzák majd meg,

- kéri, hogy az ülés hangneme maradjon meg a humánus és kölcsönös tiszteletben tartás határain belül,

- kéri, hogy a résztvevők ne azt keressék az ülés menetében, ki volt eddig, s miben a hibás, inkább a jövőre fókuszáljanak,

- kéri, hogy a felek törekedjenek a kölcsönösségre, a nyertes−nyertes megoldás elérésére.

2. szakasz: Megszakítás nélküli idő

Célja: Mindkét fél megkapja a lehetőséget, hogy saját szemszögéből elmondja a problémáját. Mediátor mondja: - Először csak hozzám beszélnek egyenként, külön-külön, s ameddig az egyikük beszél, addig a másik fél jegyzetel és figyel. Ha szükséges, időnként összefoglalom az elmondottakat, hallottakat.

S a felek egyenként − anélkül, hogy bárki közbeszólna − elmondják saját problémájukat a saját szemszögükből. A mediátor összefoglal és ellenőrzi tükrözéssel a hallottak helyességét.

3. szakasz: Eszmecsere

Célja: A résztvevők megismerjék a másik fél álláspontját, hogy megértsék a közöttük lévő konfliktus lényegét; s hogy a felek a múlt felhánytorgatása helyett a jövőre fókuszáljanak. A résztvevők a vitás kérdésekről párbeszédes formában mondják el a véleményüket. A beszélgetést a mediátor irányítja, időről időre megfogalmazza az igényeket.

E szakaszban a mediátor

- tisztázó kérdésekkel kibontja a probléma vitás kérdéseit,

- a visszajelzéseket semleges megfogalmazással juttatja kifejezésekre,

- egyenként tárgyalja a kibontott vitás kérdéseket

- felírja az adott téma nevét, kettéosztja a táblát, felírja a két résztvevő nevét, a felek előadása alapján felírja a javaslataikat, ajánlataikat;

- kérdéseivel, kommunikációjával megakadályozza a veszekedéseket, sértegetéseket, a destrukciót;

- szükség esetén külön tárgyalást folytat a felekkel, majd visszacsatolja ennek eredményét a közös ülés munkájába;

- pozitív visszajelzéseket ad a másik fél álláspontjához való közeledésre, s a saját igénynek a megegyezés érdekében történő módosítására;

- ösztökéli a résztvevőket az alternatívákra, a jövő orientált gondolkodásra, a megbékítő gesztusokra;

- külön, a táblán vizuálisan is kiemeli és értékeli az elért részeredményeket, részmegállapodásokat.

4. szakasz: A megállapodás kidolgozása

Célja: A lehetőségek kialakítása; a lehetőségek megvalósulásának vizsgálata. A mediátor előterjeszti azt a megoldási javaslatot, amely a felek érdekét számításba véve a legmegfelelőbbnek talál.

5. szakasz: A megállapodás megírása

Célja: Kötelezettségvállalás a megegyezés betartására; emlékeztető megfogalmazása az egyezség egyes pontjairól; a későbbiekben felmerülő félreértések kizárása; a későbbiekben még megtárgyalandó kérdések meghatározása.

Az eljárás végén a felek által, a mediátor segítségével kidolgozott megoldási javaslat szerződésbe foglalására kerül sor.

6. szakasz: Lezárás

Célja: A résztvevők jelenlétének és munkájának megköszönése; a mediáció eredményeinek áttekintése; az ülés hivatalos lezárása a pozitívumok kiemelésével.

Mediáció jellege

A mediáció konszenzuson alapul

A vitában álló felek maguk döntik el, hogy el tudnak-e jutni a megegyezésig, és ennek természetét és feltételeit maguk szabják meg. A mediátor nem kényszerít semmilyen döntést, megegyezést vagy feltételeket a résztvevőkre, ezért nem következik be az egyébként elkerülhetetlen "nyertes−vesztes" helyzet, amely általában a peres vagy bírósági eljárásokat jellemzi. A résztvevők ezáltal a megegyezés eredményét teljes mértékben kontrollálják. Megvan a lehetőségük, hogy olyan egyezségre jussanak, amely látszólag talán az egyik félnek igazságtalan, vagy úgy is dönthetnek, hogy nem veszik figyelembe az odavonatkozó törvényeket és más szabályokat. Feltéve, ha ez mind a kettőjük érdekében áll, és a döntés törvényes. A közvetítés pszichoterápiás paradigmája − mintája − szerint a konfliktusmegoldás célja, hogy a résztvevők átléphessenek egy antagonisztikus érzelmi vízválasztót, és elmozduljanak a felek eredeti állapotukból egy ésszerűbb álláspont felé. Ekkor képesek lesznek egymással munkaszövetségre lépni, és ennek segítségével eljutni ahhoz a megoldáshoz, amely mind a két fél számára elég jó. A mediátor azon dolgozik, hogy a felek viselkedését egy konkrét vitához való attitűdjükben változtassa meg. Amikor megvalósult ez a váltás, a felek készen állnak arra, hogy elfogadjanak bizonyos megoldásokat, amelyeket korábban elutasítottak. Ekkor lépnek annak a munkaszövetségnek a terepére, ahol az elég jó megegyezés már elérhető közelségbe kerül.

A mediáció magánjellegű és bizalmas

A mediáció nem nyilvános, hanem magánjellegű folyamat, és egyik sarkalatos pontja, hogy bizalmas és előítélettől mentes. Mindazt, ami a mediációs folyamat során elhangzik, előítélet nélkül kell elfogadni, és nem használható fel nyilvánosan vagy a későbbi eljárásokban.

Minden olyan információt, amit az egyik fél bizalmasan közöl a mediátorral, az nem adhat tovább a másik félnek, csak az egyik fél konkrét felhatalmazásával. Amikor a résztvevők a mediációt veszik igénybe, leggyakoribb motívumuk és céljuk a győzni akarás erős vágya. Ugyanígy a mediátor is győzelemre, megegyezésre törekszik.

Azonban mindkét fél nem győzhet azonos mértékben. A szemben álló felek szeretnének maximális előnyökhöz jutni a mediáció során, és a közvetítő olyan megállapodásra törekszik, amellyel elkerülhetik a felek a további vitát, a pereskedést. Ha tiszteletben tartjuk a pozitív gondolkodás és a nyer−nyer viszonyulási formákat, a felek akkor sem nyerhetnek azonos mértékben. Ezért át kell fogalmazniuk, hogy mit várnak a mediációtól, mit értenek nyerés alatt, vagy mit jelent számukra a cél elérése.

A mediáció az igények és érdekek által meghatározott folyamat

A mediáció nem a résztvevők jogairól és kötelességeiről, sokkal inkább az egyéni igények és érdekek kifejezésre juttatásáról szól. A hosszadalmas és elhúzódó egyezkedések, a konfliktushelyzetek megoldatlanságának kudarca leginkább abból ered, hogy a felek könnyen megrekednek az ellenséges hadállásokban, és képtelenek kikeveredni ebből a zsákutcából.

Az ellenséges hadállások éppen a jogok világából erednek, mert a résztvevők belemerevednek a jogok és kötelességek útvesztőibe.

A hosszadalmas és kétesélyes pereskedéssel szemben − ahol majd a múltban történteket kell feleleveníteni − a mediáció a jövőbe tekint, és arra buzdítja a résztvevőket, hogy közösen vizsgálják meg és értékeljék át a vitában elérendő céljaikat és terveiket olyan módon, hogy nézzenek rá jelenlegi és jövőbeli igényeikre és érdekeikre.

Mert egy nézőpont az, hogy mi a jogos és mi a kötelező, ám egy másik nézőpont a valódi szükséglet és a közös érdek.  

Coaching

Először is képzeld el, hogy van valaki, akinek pontosan annyira fontos a sikered, mint neked, aki kérdéseket tesz fel, amelyekkel a saját erőforrásaidra tudsz támaszkodni, aki segít, hogy megtaláld a megoldást önmagadban, amelyek mindig ott voltak, csak nem voltál éber rájuk, aki segít neked abban, hogy a lehetőségeket megtaláld, és olyan eszközöket ad, amelyeket eddig nem használtál.

A coaching az előrehaladás eszköze, mely segít neked a teljesítményed javításában, ami adott esetben a szervezet és a csoport teljesítményét eredményezi, ahol működsz, és a kommunikáció egyik legerősebb módja. Katalizátorként segít, a saját utadon, hogy kihozd belőle a számodra legjobbat.

"Senki sem tud kisebbrendűségi érzést kelteni benned a beleegyezésed nélkül." (Eleanor Roosevelt)

A coaching célja, a tudatosság és a felelősségtudat fejlesztése a működésedben, mely hozzásegít fejleszteni a teljesítményedet és teremtésedet. A coaching folyamán nem adok tanácsot és kész megoldásokat. Kérdéseket teszek fel, hogy milyen eredményeket szeretnél elérni, és segítek ellenőrizni, hogy ehhez minden erőforrás rendelkezésedre áll-e, illetve milyen eszközökre van még szükséged a célod elérése érdekében.

Mennyire állsz készen a coach segítségének fogadására?

Valóban változtatni szeretnél?

Hajlandó vagy vállalni a felelősséget azért, aki most vagy, és azért amit el szeretnél érni?

Nyitott vagy a kihívásokra és az új eszközökre?

Készen állsz arra, hogy a legtöbbet hozd ki magadból, és ne szabotáld a saját fejlődésedet semmilyen módon?

Változni szeretnél, és meg is teszed azokat a lépéseket, amelyek ehhez szükségesek?

Egyéni coaching: Ide tartozik a klasszikus sport - coaching mellett a menedzsment - coaching, az alkalmazotti coaching és a személyes ügyekkel coachoz forduló magánszemélyekkel végzett coaching minden fajtája. Ideális esetben az ügyfelek akkor is egyedül és saját jó szántukból keresik fel a coachot, ha ügyük a családjukkal, a vállalatukkal és/vagy a karrierjükkel függ össze.

Partner-coaching és konfliktusmegoldó coaching: Ekkor egy pár vagy két (esetleg három) vitás fél keresi fel a coachot. A coach minden egyes ügyfél feltételeit megvizsgálja: önkéntesség, egy bizonyos ügy és együttműködési készség. Az ügyet úgy kell definiálni, hogy az ügyfelek mindegyike fenntartás nélkül egyet tudjon érteni vele.

Csoportos coaching: éppúgy magába foglalja a vállalati team - cochingot, mint a csoportosan végzett coaching minden fajtáját. Lehet kiscsoportos vagy nagycsoportos.

Példák:

• a team - ülések moderációja, különösen konfliktushelyzetben vagy nehéz döntés esetén,
• egy projektteam támogatása bonyolult és kockázatos projektek esetén,
• egy vállalati szektor támogatása átalakulási folyamatok során,
• egy vállalat felső vezetésének támogatása megadott cél elérése érdekében.

Üzleti coaching: magában foglal minden vállalati coachingot, bármilyen hierarchiaszinten és bármekkora csoporttal. Az üzleti coaching lehet egyéni coaching a munkával kapcsolatos problémák ügyében, vagy konfliktuskezelő coaching, vagy különféle nagyságú csoportok számára nyújtott team coaching.

Mit jelent a facilitálás/coching?

Access Bars® facilitátorként egy kulcsot adok ahhoz, hogy ügyfeleim még többet invitáljanak az életünkbe abból, amit kérnek, az az, hogy megtanuljanak befogadni. Az Access Bars facilitálja a befogadást, amely különbözik minden más modalitástól ebben a valóságban.

Gyakorlatilag olyan, folyamatosan bővülő egyszerű eszközök csokra, amelyek segítenek az ügyfeleknek abban, hogy fokozódó tudatossággal legyenek képesek az életünket élni. Ennek részeként egy egyéni facilitálás vagy tanfolyam alatt feloldunk fix nézőpontokat, elengedünk ítélkezéseket, nyitott kérdésekkel új lehetőségeket generálunk, energia alapú testkezelési folyamatokat használunk.

A facilitátor meghatározására, nincs megfelelő magyar fordítás. Jelen esetben én, hozzásegítelek ahhoz a belső tudásodhoz, ami ott van benned. Segítek neked, hogy ráláss és megtudd, hogy mi működik neked, mi az, ami könnyű és ezért igaz számodra.

A facilitálás során nézőpontok nélkül és ítéletmentesen, kérdésekkel segítelek hozzá, hogy felold azokat a dolgokat bármely életet területeden is, amelyek megakasztanak abban, hogy hozzáférj Önmagadhoz, valamint kilépj a robotpilóta üzemmódból, így hozzáférést kapsz Önmagadhoz. Éberséggel segítelek hozzá, hogy az adott helyzetet/elakadást lehetőséggé alakítsd át, hogy elismerd a képességeidet, ezzel egy több lehetőség jön létre a világodban.

Nem fogom megmondani, hogy mit tegyél, vagy ne tegyél, tehát nem adok tanácsot, hanem segítelek, abban, hogy Te magad megtudd/feltudd, oldani a korlátozásokat az életedben. Nem választok helyetted!

A facilitálás akkor segít, ha már nagyon kilépnél az adott helyzetből és felelősséget vállalnál a saját életedért. Pontosan ezért tanácsok nélkül a kérdés eszközeit használva mered meghozni a választásaidat.

A facilitálás szóban történik személyesen vagy online. A beszélgetésnél kérdezni fogok folyamatosan, és nem fogok válaszokat adni. Hiszen a kérdések által tudd benned feljönni minden elakadás, elfojtás, képesség, éberség, és minden, ami ott van benned, amivel megtudod, oldani az adott problémát. A facilitálás célja az, hogy megerősítsen téged a saját tudásodban.

"Nem az a mester, aki megtanít valamire, hanem aki megihleti a tanítványt, hogy legjobb tudását latba vetve fölfedezze azt, amit már addig is tudott."

Coachként és trénerként egyéneket és csoportokat támogatok céljaik elérésében, amely során az élet bátor megélésére, az önmagukért való kiállásra és felelősségvállalásra biztatom ügyfeleimet.

Abban támogatom minden coaching partnerem és a tréningek résztvevőit, hogy felismerje: nem elszenvedője, hanem főszereplője az életének.

A coach támogatja az ügyfelét ügyeinek megvalósítása vagy problémájának megoldása során. Az ügyfél és a coach kölcsönösen és ideális esetben szabadon választja egymást. A coaching megkívánja, hogy az ügyfél legyen elkötelezett és együttműködésre kész. A coach időbeli korlátozással támogatja a megoldási folyamatot, és nem kínál fel eredményt, hanem lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy saját maga találjon megoldásokat.

Coachként elköteleztem magam a magas minőségű szakmai munka mellett, melyet mindenkor képviselek, és amelyet az ICF Nemzetközi Coach Szövetség szakmai, etikai és titoktartási normáinak betartása mellett végzek.

Azaz idő amit facilitálás/coaching során veled töltök a te minőségi időd. Személyes és csak rólad szól. Neked adom minden gyakorlott tudásomat és hozzájárulok ahhoz, hogy megoldódjon az adott problémád. A titoktartás kötelez mindkettőnket, tehát bármilyen problémád is van, bátran keress meg, nincs nézőpontom és ítéletem egy helyzetről sem. Ha engem tisztelsz meg a bizalmaddal, akkor a fentiek alapján tudsz választani. Amennyiben úgy érzed, hogy hozzájárulás tudok lenni az életedhez szeretettel látlak.